Etienne Louis Boullée látomások közül: Nagy emberek emlékműve, 1790. körül
A francia klasszicizmus korai szakaszának nagyjelentőségű irányzata a XVI. Lajos idején kibontakozó forradalmi építészet.
Nevét a 20. század elején történt újrafelfedezésekor nem a politikai forradalomról, hanem képviselőinek újszerű, radikális elképzeléseiről kapta. Az irányzat képviselői gyökeresen szakítani igyekeztek a korábbi - elsősorban a barokk - építészeti hagyományokkal, s az új technikai vívmányok és tudományos eredmények alkalmazására törekedtek. Elvetették az épületfelületek geometriai tisztaságát megbontó szobrászati vagy építészeti díszítést, hatást az építészet saját eszközeivel - tér, tömeg - kívántak elérni. Zárt, tömbszerű épületeiket mértani testekből állították össze, s tiszta, áttekinthető belső térformálásra törekedtek. Egy merőben új, társadalomfilozófiának építészeti tükre. Boullée művei valószínűleg az 1700-as évek elejétől induló és később egy forradalomba torkolló század filozófusainak, művészeinek, nyílt és titkos társaságainak materialista eszméken alapuló és alakuló - az előző keresztény vallásfilozófiát elvető - új társadalomfilozófia építészeti megjelenése. Különleges, monumentális, gyakran megalomániás elképzeléseik nagy része csupán terv formájában maradt fenn.
Az épületet félbevágva ábrázoltam, mert kevés megnyitás található rajta. Terei, geometriai összefüggései a „metszeten” válnak értelmezhetővé.