Számítógépek alkalmazása 2 - A CAD alapjai (AutoCAD 2000)
2000/2001. év - II. félév

2. gyakorlat

Ha kérdésed van, ide írhatsz. Visszatérés az első lapra.


A feladat az alábbi ábrán látható alaprajz megrajzolása (kótázás nem szükséges)

Az alábbiakban néhány szerkesztési technika kerül ismertetésre, ezek segítségével a feladat önállóan készítendő el.

• RAJZI EGYSÉG

A rajz alapegységét mindenki saját szája íze szerint veheti föl! Hogy egy rajzi egység egy métert, centimétert, millimétert (vagy éppen egy lábat) jelent, azt magunk döntjük el. Nem mindegy persze: nem ideális pl. a milliméteres alapegység mellett dönteni.egy több-hektáros terület beépítési tervénél – sok nehézséget (és hibát) okozhat a koordináták (ill. a nagy számok) értelmezése. (Ha már döntöttünk, nem árt az AutoCAD-nek is megadni az alap-egységet: a Units (Formats • Units) parancs paneljén megadható az alapegység, és a megjelenítési pontosság.)

A szabad méretrend-választás következtében persze nem valószínű, hogy pont akkora rajz-területet látunk, amekkorát a rajz megkívánna. Ezért érdemes megszokni, hogy még a rajzolás megkezdése előtt beállítjuk, és megjelenítjük a rajzhatárokat. Nem szükséges, de talán jó ötlet úgy rajzolni, hogy az origó a rajz egy jellemző pontjába (pl. a bal alsó sarokba) essen.

Command: Limits [Enter] (vagy Formats • Drawing Limits)
Specify lower left corner <0.00,0.00>: -2,-2 [Enter] (ha az alapegység méter)
Specify upper right corner <420.00,297.00>: 30,15[Enter]

A rajzhatár megadása nem változtatja meg a megjelenített rajzterületet, ehhez a már ismert Zoom parancs Extents opcióját használhatjuk (Z[Enter] E[Enter], vagy View • Zoom • Extents menüpont).

• RAJZI SEGÍTSÉGEK

A már ismert ORTHO [F8], és OSNAP [F3] segítők mellett vannak más, a méretekhez kapcsolódó rajzolás-segítők Beállításuk az OSNAP módok beállításánál már használt Drafting Settings panel Snap and Grid lapján történhet (ToolsDrafting Settings).

SNAP (RASZTER): az egérkurzorral csak egy adott rácsponttávolságú háló pontjaira lehet ugrani, és az e hálóra illeszkedő pontot megadni (ki/be kapcsolása: [F9], vagy az alsó állapotjelző sorban a SNAP kapcsolóval). Fontos, hogy ezt a kapcsolót mind az ORTHO, mind az OSNAP segítő felülbírálja!

GRID (HÁLÓ): megjeleníti a megadott rácsponttávolságú segédhálót (ki/be kapcsolása: [F7], vagy az alsó állapotjelző sorban a GRID kapcsolóval). Ez csak optikai segítség, a pont-megadást nem befolyásolja!

• PONTOK, TÁVOLSÁGOK MEGADÁSA

Egy pont megadható billentyűzetről (koordinátáival), ill. egérrel (általában az ORTHO, ill. SNAP segítőkkel).

Koordináták megadása:

Derékszögű koordinátarendszerben: x, és y koordináták megadásával, vesszővel elválasztva (x,y)
Poláris koordinátarendszerben: távolság (d), és szög (a) megadásával, kisebb-jellel elválasztva (d<a)

Abszolút koordinátákkal: az (épp aktuális) koordinátarendszer origójához képest (formátum: x,y ill. d<a)
Relatív koordinátákkal: (pl. rajzolás közben) az utolsóként megadott ponthoz képest (formátum: @x,y ill. @d<a)

Példa: rajzoljuk meg a bal alsó négyzetes pillért Polyline-ként (az origót az alaprajz bal alsó sarkába felvéve):
Command: PLine [Enter] (elég a nagybetűs rész – vagy a megfelelő gomb a Rajzolás eszközsoron)
Start point: 4,2 [Enter] (~abszolút derékszögű koordináták – méterben)
Next point: @.5,0 [Enter] (~relatív derékszögű koordináták)
Next point: @.5<90 [Enter] (~relatív polárkoordináták)
Next point: @-.5<0 [Enter] (~relatív polárkoordináták – abszolút polárkoordinátákkal bajos is lenne...)
Next point: Close [Enter] (~a vonallánc bezárása (~az utolsó és az első pont összekötése) – elég a nagybetűs rész!)

Legtöbbször (akár tudtunkon kívül) a relatív polárkoordinátákat fogjuk használni.Létezik ugyanis egy egyszerűbb (azaz kevesebb gépelést igénylő) pontmegadási mód. Ekkor (a kezdőpont megadása után!) az egeret a kívánt irányba mozdítjuk (Ortho!), majd begépeljük a következő pont távolságát.

Példa: rajzoljuk meg az előző pillért ezzel a módszerrel:
Command: PLine [Enter]
Start point: 4,2 [Enter] (méter alapegység)
Next point:(bekapcsolt Ortho mód [F8] mellett húzzuk az egeret jobbra, és gépeljük be:) .5 [Enter]
Next point:(húzzuk az egeret felfelé) .5 [Enter]
Next point:(húzzuk az egeret balra) .5 [Enter]
Next point: C [Enter]

Megjegyzés 1: ha valaki még ennyit sem szeret gépelni, a ".5" begépelése helyett megnyomhatja a fölfelé billentyűt is; az AutoCAD ekkor visszahozza az előzőleg beírt parancso(ka)t. A "visszahívott" parancs igény (pl. elírás) esetén természetesen módosítható, kijavítható – ami most persze nem szükséges.

Megjegyzés 2: a távolságok (természetesen csakis a SNAP segítségével!) egérrel is mutathatók Ehhez persze ismernünk kell a kurzor aktuális koordinátáját – ami az alsó állapotjelző sorban kerül kijelzésre. A kijelzés módja (Coords) változtatható (az [F6] billentyűvel): 0 •> csak pontkijelöléskor változik a kijelzés, 1•> mindig a kurzor abszolút (derékszögű) koordinátáit jeleníti meg 2•> a kurzor relatív polárkoordinátáit jelzi ki.

Megjegyzés 3: mint látható, ez a módszer a vonallánc első pontjának megadásánál még nem alkalmazható. Ott sem kell azért mindig kiszámolnunk az abszolút koordinátákat: elég, ha a már megrajzolt rajzelemektől való távolságot ismerjük, onnan a tracking (követés) segítségével eljuthatunk a kezdőpontba.

Példa: lássuk az előző pillér (első pontjának) megadását – feltételezve, hogy a templom-belső bal alsó sarka már megrajzolásra került:
Command: PLine [Enter]
Start point: tk [Enter] (~tracking mód bekapcsolása – a következőkhöz bekapcsolt Ortho mód [F8] szükséges!)
First tracking point: (mutassuk meg (OSNAP•>ENDpoint) a templom-belső bal alsó sarkát)
Next point (Press ENTER to end tracking): (húzzuk az egeret jobbra, és gépeljük be:) 1.5 [Enter](méter alapegység)
Next point (Press ENTER to end tracking):
(húzzuk az egeret felfelé, és gépeljük be:) 1.5 [Enter]
Next point (Press ENTER to end tracking):
[Enter](~a követés lezárása, és ezzel az első pont megadása)
Next point:
... (a többi pont megadása az előzőek szerint)

• FONTOSABB SZERKESZTÉSI PARANCSOK

A szerkesztési utasítások segítségével a rajzban már létező objektumokat módosíthatjuk. Ha a parancs (pl. másolás, tükrözés) következtében új rajzelem jön létre, az új elemek "öröklik" az eredeti rajzelem jellemzőit (pl. szín...). A (legtöbb) szerkesztési parancs helye a Modify menü, vagy az azonos nevű eszköztár.

E parancsok először mindig egy elem(-lista) megadását várják (amelyre a parancs vonatkozni fog).Gyakran kell egy távolságot, vagy vektort (~távolság + irány) megadnunk (pl. másolás elmozdítási távolsága, iránya): ez megtehető két pont megadásával (vagy -mutatásával) is.

Megjegyzés: a parancsok futása közben használható Undo (Vissza) opció az utolsó részműveletet vonja vissza – nem azonos az Undo (Vissza) paranccsal, mely teljes parancs(ok) hatálytalanítására szolgál.

Néhány szerkesztési parancs működési sémája:

• Move (Mozgat): Parancs + Elemek + Vektor

• Copy (Másol): Parancs + Elemek + Vektor
   Többszörös másoláskor: Parancs + Elemek + M [Enter] (~Multiple (Többszöröz) opció) + Bázispont + Végpontok

• ROtate (Forgat): Parancs + Elemek + Bázispont (~ forgatási középpont) + Szög (pl.: -30 [Enter])

• MIrror (Tükröz): Parancs + Elemek + Tükrözési tengely két pontja + (törlődjön az eredeti objektum?) Y/N [Enter]

• ARray (Kioszt): Parancs + Elemek + (mátrix, vagy poláris kiosztás?) Rectangular/Polar [Enter] +...
·  mátrix (Rectangular) kiosztásnál az oszlopok (x) és sorok (y) számát, majd ezek távolságát kell megadni,
·  körkörös (Polar) kiosztás esetén megadandó a forgatás középpontja, és az alábbi három adatból kettő:
   – elemszám (az eredetivel együtt), (ha nem akarjuk megadni, [Enter])
   – a kitöltendő szögtartomány (ha nem akarjuk megadni, írjunk 0-át!)
   – az egyes elemek közötti elforgatási szög (csak akkor kell megadjuk, ha valamelyik kérdésre nem válaszoltunk)
   végül választhatunk, hogy az kiosztott elemek elforduljanak-e (Y/N [Enter]).

Példa: mátrix kiosztás, a főhajó pilléreinek létrehozása:
Command: ARray [Enter]
Select objects: (jelöljük ki a fent megrajzolt pillért)
Select objects: [Enter] (~az elem-lista elfogadása)
Type of array [Rectangular/Polar] <R>: R[Enter]
Number of rows (---) <1>: 4[Enter]
Number of columns (|||) <1>: 2[Enter]
Distance between rows or unit cell (---): 2[Enter](méter alapegység)
Distance between columns (|||): 6[Enter]
Az utolsó előtti kérdésnél választhatjuk az alap-cella (unit cell) megadását: ekkor (két ponttal) megadhatjuk egyszerre az x és y irányú távolságot.

Példa: körkörös kiosztás, az apszis támfalainak létrehozása:
Command: ARray [Enter]
Select objects: (jelöljük ki a függőleges támfalak közül a jobb alsót)
Select objects: [Enter]
Type of array [Rectangular/Polar] <R>: P[Enter]
Center point of array: (adjuk meg az apszis középpontját)
Number of items in the array: 6[Enter]
Angle to fill (+=ccw, -=cw) <360>: 180[Enter]
Rotate arrayed objects? [Yes/No] <Y>: [Enter]


VÉGE!