BME Építészmérnöki Kar, Építészeti Ábrázolás Tanszék

2002/03. tanév, II. félév.

 

CAAD és Építészinformatika,

VBA programozás (Excel, AutoCAD)

Előadó: dr. Peredy József prof. em.

 

A tárgy céljai és módszerei.

A tárgy keretében olyan építészmérnöki feladatokkal foglalkozunk, amelyekre az Excel és az AutoCAD rendszerek programozási kiterjesztésével adhatunk célszerű megoldásokat. A tárgy fő célja, hogy

 E mellett a tárgy

A tárgy oktatása laboratóriumi benutatók és gyakorlatok formájában történik. A tananyag elsajátítását a hálózaton közzétett oktatási segédanyagok segítik. A gyakorló feladatokban adott választási lehetőségek révén bizonyos korlátok között igazodni lehet az egyes hallgatók előképzettségéhez és érdeklődéséhez.

 

Rönkház modellje AutoCAD-ben.

 

 

 

 

A tárgy helye az építészmérnöki munkában. - Két világhírű magyar, akiknek az eredményeire a tárgy anyaga támaszkodik.

Korunkban az építészmérnöki munka nélkülözhetetlen segítői a különböző számítógépes alkalmazói programrendszerek, különösen a CAAD (Computer Aided Architectural Design) rendszerek. Ezek munkánkat sokkal hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik. Ugyanakkor minden lezárt rendszer szükségképpen csak a feladatok véges körére terjedhet ki, míg az építészmérnöki munka változatossága beláthatatlan. Ma már minden alkalmazói rendszer törekszik a nyitottságra, nevezetesen arra, hogy a felhasználó viszonylag könnyen hozzáigazít(tat)hassa (angolul: customize) a rendszert mindenkori feladatának igényeihez, így mintegy kibővíthesse annak eredeti szolgáltatásait, hatókörét. Kezdetben az egyes alkalmazói rendszerek egymástól függetlenül, egyedi megoldásokkal (makrók, szkriptek, speciális programnyelvek) igyekeztek ezt megvalósítani. Napjainkban kialakulni látszik egy egységesebb megoldás, amely egyben a különböző rendszerek együttműködését is lehetővé teszi. Ez a VBA rendszer (Visual Basic for Application – Szemléletes Basic az Alkalmazások számára). Alapja a nem főhivatásként programozó szakember számára (sokak véleménye szerint) "legbarátságosabb" programnyelv, a BASIC, ill. ennek egy korszerű, szemléletes változata. Ezt egészítik ki azok az eljárások és módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkalmazói (esetünkben pl. a CAAD) rendszerek valamennyi szakirányú és kényelmi szolgáltatását a programozás során is kihasználhassuk és a rendszereket akár össze is kapcsolhassuk. A BASIC nyelvet Kemény János professzor (1926 – 1992) dolgozta ki az Egyesült Államokban. (Az arckép Kemény Jánost, mint a budapesti Berzsenyi gimnázium tanulóját ábrázolja.)

A programozási jártasság jelenleg nem túl gyakori az építészmérnökök körében, jóllehet egy fiatal szakember számára ez komoly versenyelőnyt jelent már ma is, és várhatóan még inkább így lesz ez a jövőben. A programozás valójában egyszerű és könnyen elsajátítható dolog, bár a szükséges gondolkodásmód némileg eltér a megszokottól. Érdekes megjegyezni, hogy az első, a számítógépes munkára igazán alkalmas eljárásokat Lánczos Kornél professzor (1893-1974) alkotta meg az Egyesült Államokban még az előtt, hogy a mai értelemben vett digitális számítógépek megjelentek volna. Amikor azután a Lánczos algoritmusok a számítógépeken való tényleges működésük során igen eredményeseknek bizonyultak, ez általános tudományos elismerést keltett. (A mult század eleji fénykép Lánczos Kornélt, mint a székesfehérvári Ciszterci Gimnázium tanulóját ábrázolja. Lánczos a budapesti Tudományegyetemen Eötvös Loránd tanítványa volt, majd a Műegyetemre került tanársegédnek, ezt követően pedig egy ideig Einstein munkatásaként is dolgozott Németországban.)