BME Építészmérnöki Kar,
Építészeti Ábrázolás Tanszék
2002/03. tanév, II. félév.
CAAD és Építészinformatika,
VBA programozás (Excel, AutoCAD)
Előadó: dr. Peredy József prof. em.
A tárgy céljai és
módszerei.
A tárgy keretében olyan építészmérnöki feladatokkal
foglalkozunk, amelyekre az Excel és az AutoCAD rendszerek programozási
kiterjesztésével adhatunk célszerű megoldásokat. A tárgy fő célja,
hogy
E mellett a tárgy
A tárgy oktatása laboratóriumi benutatók és
gyakorlatok formájában történik. A tananyag elsajátítását a hálózaton közzétett oktatási
segédanyagok segítik. A gyakorló feladatokban adott választási lehetőségek
révén bizonyos korlátok között igazodni lehet az egyes hallgatók előképzettségéhez
és érdeklődéséhez.
Rönkház modellje AutoCAD-ben.
A tárgy helye az
építészmérnöki munkában. - Két világhírű magyar, akiknek az eredményeire a
tárgy anyaga támaszkodik.
Korunkban az építészmérnöki munka nélkülözhetetlen segítői a
különböző számítógépes alkalmazói programrendszerek, különösen a CAAD
(Computer Aided Architectural Design) rendszerek. Ezek munkánkat sokkal
hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik. Ugyanakkor minden lezárt rendszer
szükségképpen csak a feladatok véges körére terjedhet ki, míg az építészmérnöki
munka változatossága beláthatatlan. Ma már minden alkalmazói rendszer törekszik
a nyitottságra, nevezetesen arra, hogy a felhasználó
viszonylag könnyen hozzáigazít(tat)hassa (angolul: customize) a
rendszert mindenkori feladatának igényeihez, így mintegy kibővíthesse
annak eredeti szolgáltatásait, hatókörét. Kezdetben az egyes alkalmazói
rendszerek egymástól függetlenül, egyedi megoldásokkal (makrók, szkriptek,
speciális programnyelvek) igyekeztek ezt megvalósítani. Napjainkban kialakulni
látszik egy egységesebb megoldás, amely egyben a különböző rendszerek
együttműködését is lehetővé teszi. Ez a VBA rendszer
(Visual Basic for Application – Szemléletes Basic az Alkalmazások számára).
Alapja a nem főhivatásként programozó szakember számára (sokak véleménye
szerint) "legbarátságosabb" programnyelv, a BASIC, ill. ennek egy
korszerű, szemléletes változata. Ezt egészítik ki azok az eljárások és
módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkalmazói (esetünkben pl. a
CAAD) rendszerek valamennyi szakirányú és kényelmi szolgáltatását a programozás
során is kihasználhassuk és a rendszereket akár össze is kapcsolhassuk. A BASIC
nyelvet Kemény János professzor (1926 – 1992) dolgozta ki az
Egyesült Államokban. (Az arckép Kemény Jánost, mint a budapesti Berzsenyi
gimnázium tanulóját ábrázolja.)
A programozási jártasság jelenleg nem túl gyakori az építészmérnökök
körében, jóllehet egy fiatal szakember számára ez komoly versenyelőnyt
jelent már ma is, és várhatóan még inkább így lesz ez a jövőben. A
programozás valójában egyszerű és könnyen elsajátítható dolog, bár a
szükséges gondolkodásmód némileg eltér a megszokottól. Érdekes megjegyezni,
hogy az első, a számítógépes munkára igazán alkalmas eljárásokat Lánczos
Kornél professzor (1893-1974) alkotta meg az Egyesült Államokban még az előtt,
hogy a mai értelemben vett digitális számítógépek megjelentek volna. Amikor
azután a Lánczos algoritmusok a számítógépeken való tényleges működésük
során igen eredményeseknek bizonyultak, ez általános tudományos elismerést
keltett. (A mult század eleji fénykép Lánczos Kornélt, mint a székesfehérvári
Ciszterci Gimnázium tanulóját ábrázolja. Lánczos a budapesti Tudományegyetemen
Eötvös Loránd tanítványa volt, majd a Műegyetemre került tanársegédnek,
ezt követően pedig egy ideig Einstein munkatásaként is dolgozott
Németországban.)